Planetárium 2008 évi beszámolója

A 25 éves Kecskeméti Planetárium

2008. I. félév

 

1. Látogatottság

 

Elsősorban gyerekek részére tartottunk különféle csillagászati-űrkutatási, ill. komplex természettudományos programokat, rendhagyó órákat. Csoportokat bármikor fogadtunk/fogadunk, nemcsak hétköznap, hanem hétvégeken is, bármilyen előre egyeztetett időpontban (ennek reklámértéke is van!). Azonban a tanév végi túlzsúfolt időszakban nyilvánvalóan az akkor idelátogató vidékieket kellett preferálnunk a kecskemétiekkel szemben. Egyre többen éltek azzal a lehetőséggel, hogy március 31-ig féláron jöhetnek a helyi csoportok.

Az utóbbi időben is terjedt az intézmény híre. Részben szájhagyomány útján (hiszen legjobb reklám a jó műsor :-), részben több internetes és más egyéb lehetőségnek köszönhetően: pl. Kecskeméti Lapok, Petőfi Népe, Klub Rádió, Kossuth Rádió, A Földrajz Tanítása szakmódszertani folyóirat, sőt az intézmény fennállásának 25. évfordulója alkalmából az idei Csillagászati Évkönyvben is jelent meg cikk a planetárium tevékenységéről.

Így a mostani tavaszi kiránduló időszakban is különösen nagy volt a látogatottság. (Habár áprilisban nehezen indult az idei dömping, a tanév végére annál jobban fölerősödött.) Főként a régióból, ill. a környező megyékből érkeztek látogatók. Évek óta egyre több budapesti csoport is jön hozzánk, de az egész országból idelátogatók létszáma is egyre emelkedik. Sőt újabban az EU-ból is (pl. Szlovákia) egyre több csoport érkezik (és már úgy is, hogy nemcsak, ha kecskemétiek szervezik, hanem önállóan bejelentkeznek külföldről, az interneten).   

Munkakapcsolatunk a Magyar Asztronautikai Társasággal és a Magyar Űrkutatási Irodával (országos vetélkedő, stb.), aminek ugyancsak van reklámértéke, szintén hozzájárult a csoportos látogatottság növekedéséhez.

     

A 25 éves évforduló kapcsán ezévben 25 meghirdetett előadás díjmentes – ez szintén egyfajta bújtatott reklám –, ami ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy az egyéni látogatottság is növekedett. (Habár ünneplés – mint előzetesen terveztük –, nem volt, miután megtudtuk a Petőfi Népéből, hogy ez az év az Agóra előtti agonizálás éve, ami erőteljesen rányomta bélyegét a munkahelyi légkörre is, hiszen mind a mai napig létbizonytalanságban élünk, ám főleg az intézmény hosszú távú jövőjét, a tudományosság igényének garanciáját és az iskolát segítő funkciót nem látom biztosítottnak az integrációt követően. Viszont a nagyközönség ebből legfeljebb annyit érzékelt, hogy időnként idegesebbek, türelmetlenebbek vagyunk, mint általában. A műsorok minőségére mindig nagyon ügyeltünk.)

 

2. Iskolai oktatást segítő tevékenység

 

a) Rendhagyó órák tartása

 

Most is főként a természeti földrajz (természetismeret) és fizika tárgykörébe tartozó témakörökhöz, (de más tantárgyakhoz is) kapcsolódó műsorokkal álltunk a pedagógusok és tanítványaik rendelkezésére. A legtöbb esetben komplex órákat tartottunk, azaz interdiszciplináris szemléletmódot valósítottunk meg. A fizikához kapcsolódóan bizonyos műsoraink utáni szifonpatronos demonstrációs rakétakísérleteink kapcsán a gázok természeti jelenségei és természetesen az űrkutatáshoz kapcsolódó rakétatechnika számtalan kérdése is fölmerül.

Egyrészt tovább folytattuk újabb rendhagyó óra jellegű műsorok didaktikai kikísérletezését, ezáltal is konkrét segítséget adva a pedagógusoknak, másrészt régi műsorainkat is tökéletesítettük. Még mindig tudtunk csiszolni a Csillagmese és a Csillagos évszakok műsorainkon is, amelyek pedig úgy tűnt, hogy már évekkel ezelőtt kikristályosodtak.

Hosszú évek óta egyre nagyobb az érdeklődés a kisiskolás és főként az óvodás műsoraink iránt, ez idén is megmutatkozott.

Szakmódszertani pedagógiai kísérletet most is végeztünk iskola-előkészítős csoporttal.

Már tradíció, hogy a Kecskeméti Főiskola tanítóképzős hallgatói hivatalból látogatják intézményünket.

 

b) Pedagógiai fejlesztőmunka

 

Folytattuk tantárgy-pedagógiai, szakdidaktikai módszerek, szemléltető anyagok kifejlesztését, melyek a pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, fizikatanárok, földrajztanárok, sőt matematikatanárok) munkáját segítik.

 

c) Tehetséggondozás

 

                        A planetáriumban a tehetséggondozásnak is nagy hagyományai vannak.

                        Ennek egyik színtere a csillagászati szakkör, amit idén már egy volt szakkörösöm, Rácz István, fizikus-csillagász szakos egyetemi hallgató vezetett.

                        Egy másik volt szakkörösöm, Ladányi László, aki szintén egyetemi hallgató, de német szakon, nemcsak előadást tartott a planetáriumban, hanem vállalta, hogy készít számítógépes standard planetáriumi műsort német nyelven, annál is inkább, mert az egyetemen már tartott németül csillagászati-űrkutatási előadásokat. (Már középiskolás korában is ő volt segítségemre, mint fordító, amikor a svájci nagykövettel tárgyaltam.)

                        Egy harmadik volt szakkörösöm, Garzó László, aki már nem egyetemi hallgató – ugyanis éppen végzett –, de már évek óta rendszeresen szerepel a planetáriumban, mint előadó (a legkülönfélébb témákban), idén a Hubble-űrteleszkóp kapcsán három részes sorozatot tartott, s utána elkezdte a prezentációinak digitális kidolgozását olyan formában, hogy majd CD-n hozzájuthassanak az érdeklődők. Természetesen segítettünk/segítünk neki ebben.

                        A Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvánnyal (MATEGYE) együttműködésben idén is folytattuk az ABAKUSZ folyóiratban a csillagászat rovatot.

 

3. Természettudományos ismeretterjesztés

 

a) Műsorok egyéni érdeklődőknek

 

     Noha látogatottságunk domináns tényezői természetszerűleg az iskolás csoportok, fontos feladatunknak tartottuk, hogy a planetárium műsorain bárki egyénileg is résztvehessen. Annál is inkább, mert a spontán érdeklődők nyilvánvalóan mindig is leginkább Kecskemétről, ill. a város környékéről valók.

Az egyéni látogatók számára szombat délutánonként előbb gyerekeknek, aztán felnőtteknek tartottunk előadásokat (kivétel nélkül, minden szombaton), és ebben már – ld. tehetséggondozás – társadalmi munkatársak (Garzó László, Ladányi László) is résztvettek, a nagyközönségnek tartandó „25 ingyenes előadás” projekt keretében.

Elsősorban Oppelt József kollégának köszönhetően egyre több és egyre adekvátabb műsorral szolgálhatunk immáron a kiscsoportos óvodások számára is.

Több, a relativitáselmélettel (pl. a téridőgörbületekkel), valamint a kvantumelmélettel kapcsolatos előadás is kezd kikristályosodni.

 

b) Távcsöves bemutatások

 

Tavasztól, amikor (első negyed környékén) a Hold a leglátványosabb volt, a távcsöveket kivittük az utcára, és bemutattuk az érdeklődőknek az aktuális égi látványosságokat: a Hold krátereit, a Szaturnusz gyűrűjét, a Jupiter felhősávjait és a körülötte keringő Galilei-holdakat, kettőscsillagokat, csillaghalmazokat, stb.

Jöttek is sokan.

Viszont nagyon nehezítette a dolgunkat, hogy csillagvizsgáló híján a távcsöveket csak az utcán – zavaró fények közepette! – tudtuk fölállítani. Ráadásul a látóhatár közeli égitesteket vagy csak az esti szürkületben, az épületek fölött, igen rövid ideig (pl. Szaturnusz), vagy ugyancsak rövid ideig, az épületek és a fák közti kis szögtartományban (Jupiter) tudtuk megmutatni. És így nem is mindenkinek!!! Mert a Föld forgása miatt időközben ezek az égitestek lenyugodtak a házak mögé, vagy csak pár órára takarásba kerültek, úgyhogy akik az ilyen rövid időablakokban nem jutottak oda a távcsőhöz, lemaradtak az élményről.

Ezen kívül a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportja közreműködésével a Katona József Emlékháznál is tartottunk távcsöves bemutatót.

Továbbá iskoláknak is adtunk távcsövet kölcsön, valamint a planetárium Mead-távcsöve több, a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportja által szervezett csillagászati ismeretterjesztő rendezvényen is jó szolgálatot tett.

 

c) Amatőrcsillagászok segítése

 

A Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportját továbbra is támogattuk szakmailag. (Ők is sokszor résztvettek a munkánkban, pl. a távcsöves bemutatások alkalmából jónéhány esetben.) Kecskeméti amatőrcsillagászokat pedig csillagászati könyvek, folyóiratok olvasásának a lehetőségével (házi könyvtár szolgáltatás: folyóirat-olvasás) segítettük.

 

 

d) „Csiperó-előkészületek

 

Az Európa Jövője Gyermekfesztiválra rákészülvén nemcsak angol, hanem eszperantó, német, francia, portugál nyelvű műsor kidolgozását is elkezdtük, sőt kacérkodtunk a szlovákkal is (noha sajnos az eszperantón kívül még egyiket sem volt időnk befejezni).

 

4. Planetáriumon kívüli tevékenység

 

A Budapesti Ismeretterjesztő Társulattal közösen ebben a tanévben is résztvettünk a Kárpát-medencei Komplex Természettudományi vetélkedő lebonyolításában (feladatírás, valamint -javítás, zsűrizés, stb.). Idén a döntő Kecskeméten volt (a planetáriumban és a Lánchíd Utcai Általános Iskolában). Egyébként ez is jó reklám volt az intézménynek.

Az intézmény igazgatója A Földrajz Tanítása szakmódszertani folyóiratba idén is írt cikkeket, részben a planetárium-napóráról, részben a 25 éves tevékenységről, továbbá folytatta a Klub Rádióban az ismeretterjesztő sorozatot. A Kossuth Rádiónak pedig mindkét előadó rendszeresen adott interjút az aktuális műsorokról.

 

5. Tudományos kutatás

 

Folytatódott a naptevékenység és földi hatásainak tanulmányozása, különös tekintettel a globális meteorológiai változásokra. Sajnos a több éves adathalmaz kontinuitása megszakadt, mert az a számítógép, ami az internetről percenként szedi le az adatokat, elromlott, de már sikerült (ha ideiglenesen is, de) megjavíttatni. Továbbá Molnár Péter (volt szakkörös, társadalmi munkatárs, informatika szakos egyetemista), aki ehhez a géphez az eredeti programot írta, most jelentős fejlesztésekbe kezdett az általa néhány éve kifejlesztett szoftveren.

 

6. Eszközellátottság, műszaki színvonal                

 

Bár az engedélyezett létszám tekintetében kis intézménynek számítunk, feladataink jellegéből adódóan nálunk a technikai eszközöknek domináns szerepe kell, hogy legyen.

 

A planetárium lelke, a több mint 40 éves ZKP-1 típusú planetáriumi vetítőgép (ami ugyan közel 18 évig a városháza pincéjében volt dobozba zárva, de már negyed század éven át kiszolgálta az intézmény látogatóit), egyelőre jól működik, ám valamikor majd – a 3. évezred-eleji kecskeméti planetáriumban – ezt föl kell, hogy váltsa egy modern, digitális 3D-vetítő. A házi készítésű vezérlőpult gyakran javításra szorul, de még működőképes.

A műsorainkban ezen kívül használunk számítógépet DVD-lejátszóval, videóprojek-torral, továbbá videólejátszót, CD-lejátszót (ezek műszaki színvonala jelenleg még elfogadható), sőt régi video-CD lejátszót is. Ez utóbbihoz tartozó képlemezről már nem nyerünk igazán jó minőségű képet, mégis rendszeresen vetítjük, mert kiváló szakmai anyag az űrrepülőgépről, sőt élvezhető általa a rendelkezésünkre álló Surraund Dolby hangtechnika (mint a multiplex mozikban).

Vannak diavetítőink is, noha a mai igényeknek már inkább a digitális technika felel meg, így ezeket csak ad hoc jellegű kiegészítő effektusok bevetésére használjuk.

A régi videóprojektort elvileg már ki kellene selejtezni, mégsem tesszük, mert terveim vannak vele, amire még talán jó lesz, s ugyanez a helyzet a régi számítógépekkel is.

Számítógépek nemcsak a műsorainkat, hanem az irodai munkát is segítik – jelenleg elfogadható színvonalon. Az internet hozzáférés a modern kommunikáción túl (munkakapcsolatok!) a műsor-előkészítéshez, továbbá (esetenként) a műsorokban illusztrálás végett rendkívül fontos, ezen kívül a tudományos kutatáshoz elengedhetetlen. Ez utóbbi célra használt adatgyűjtő számítógép valószínűleg cserére szorul.

A fizika tantárgyhoz kapcsolódó műsorainkban sokszor fontos szerepet játszanak kis értékű demonstrációs és dokumentatív eszközök is, melyek egy része (pl. a radioaktív sugárzásmérő készülék, vagy a légnyomást demonstráló eszköz) sajnos már – eredeti célját tekintve – használhatatlan. Saját készítésű a szifon-patronnal működő rakéta (Kecskemét-3), aminek – elődeihez (Kecskemét-1, -2) hasonlóan – már több ezer indítása volt, meglehetősen elhasználódott. Ideje volna már megkonstruálnunk a Kecskemét-4 rakétát.

A planetárium egykori (Meniscus típusú) távcsöve, tartozékaival együtt – amikor még az intézmény odatartozott –, a TIT leltárában szerepelt és (ezért) szerepel mind a mai napig, ám a társulat megyei elnökségének határozata értelmében továbbra is mi használjuk. Elég régi (immáron az is 25 éves), de optikáját tekintve briliáns eszköz, nemhiába Zeiss gyártmány.

Annak ellenére, hogy szerte az országban egészen kis városokban is működik bemutató csillagvizsgáló, Kecskeméten negyedszázad év nem volt elég arra, hogy a távcsőhöz kupola is épülhessen. Így sajnos a műszer nincs állandó jelleggel fölállítva.

A Soros Alapítvány jóvoltából és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete segítségének köszönhetően mégegy nagy távcső (Mead) fölött rendelkezünk, ami már számítógép vezérlésű, modern, fényerős műszer (noha optikailag nem olyan jó minőség, mint a Meniscus). Ez utóbbihoz már komoly CCD-kamera is van, ám a terveim szerinti rendszeres működtetéséhez még be kell szereznünk egy megfelelő (párhuzamos porttal rendelkező) laptopot. A régi – és már amúgyis sokszor nem jól működő – notebook eleve alkalmatlan az ehhez szükséges szoftver telepítésére, az új – mint a mai gépek mindegyike –, pedig túl jó ehhez (nem rendelkezik párhuzamos porttal). Egy megfelelő használt gépet kell tehát vásárolnunk.

A távcső telepítéséhez kiegészítő berendezés egy régi, elavult és pontatlan GPS.

Az irodatechnikai eszközök közül a fekete-fehér fénymásoló elavult és egyre több baj van vele. A printerek állapota még elfogadható. Színes fénymásolónk nincs, pedig a szakmai munkához (kiállítási anyagok, szemléltető eszközök, tablók készítése) nagyon kellene.

 

Saját készítésű szemléltető eszközök:

 

·   Arányos szemléltetések (ábra sorozat)

 

Távolságarányosan – és ahol lehet, ugyanabban a léptékben (!) méretarányosan is –  bemutatjuk:

– a közönséges űreszközök (űrhajók, űrállomások, űrrepülőgépek és a legtöbb mesterséges hold) keringési magasságát a Himalájához képest,

– a geostacionárius műsorszóró műholdak pályamagasságát a Földhöz (és a többi űreszköz pályamagasságához) képest,

– a Hold távolságát a Földhöz (és a geostacionárius műsorszóró műholdak pályamagasságához) képest,

– a Föld-Hold távolságot és a belső bolygók pályáit a Nap méretéhez (és a bolygók távolságaihoz) képest,

– a bolygópályák távolságarányait,

– az üstökösmagok távolságait (és térbeli eloszlását), a Naprendszerben (Oort-felhő) a bolygórendszerhez képest,

– a szomszédos csillag (a Centauri) távolságát a Naprendszerhez képest (az Oort-felhővel együtt),

– a Naprendszer térbeli elhelyezkedését a Tejútrendszerben,

– a Tejútrendszer térbeli elhelyezkedését a lokális galaxishalmazban,

– a lokális galaxishalmaz és szomszédos halmazok térbeli elhelyezkedését,

jelezvén azt is, amennyit ma a világból ismerünk.

 

·   Holdfázisok (világító makett – a Napot reflektor helyettesíti)

 

Meggyőződhetünk róla, hogy félhold idején oldalról süt rá a Nap a Holdra, teliholdkor a Föld irányából, és amikor újhold van, akkor a Nap a Hold túlsó felét világítja meg.

 

·   Napfogyatkozás (világító makett – a Napot reflektor helyettesíti)

 

Látszik a „Hold” árnyéka a Föld makettjén, még a teljes-árnyék is (ahonnét teljes napfogyatkozás észlelhető.

 

·   Holdfogyatkozás (világító makett – a Napot reflektor helyettesíti)

 

Láthatjuk, hogy a Hold makettje elsötétült a „Föld” árnyékában. (Az is megfigyelhető, hogy némi fény ilyenkor is eljut a Holdra. Természetesen a modellen ez nem a Föld légkörében történő fénytörésnek, hanem a vitrin-üvegről visszatükröződő fénynek köszönhető.)

 

·   Orion csillagkép fényesebb csillagainak térbeli elhelyezkedése (makett)

 

A tárló oldalán benézhetünk egy lyukon – ott, a szemünknél van az egész Naprendszer. Látszik, hogy innét, a Föld irányából kirajzolódik a jellegzetes csillagkép. Elölről viszont azt is megfigyelhetjük, hogy egyik csillag közelebb van a Naprendszerhez, a másik messzebb. (Ugyanebben a tárlóban szemléltetjük azt is, hogy a Földről nézve az év folyamán, ahogy körbemegyünk a Nap körül, a Nappal ellentétes irányban mindig más állatövi csillagkép látszik. Érdemes belegondolni – az Orion makett példáján –, hogy egy csillagkép csillagai nem szorosan összetartozó fizikai rendszert alkotnak, ez csupán egy látszólagos terület az égen. Ezen belül mesefigurát képzelhetünk oda, sőt más népek mást találtak ki maguknak. Elgondolkodhatunk rajta, micsoda butaság az asztrológia, amit régen egyértelműen csillagjóslásnak neveztek, de a ma oly divatos jellemrajzok is éppúgy csak kitaláció.)

Egyébként az Orion-modellnek egy hordozható változatát is elkészítettem.

 

·   Űreszközök a Föld körül (makett)

 

Rácsodálkozhatunk, hogy a közönséges űreszközök (űrhajók, űrállomások, űrrepülőgépek és a legtöbb mesterséges hold) milyen közel keringenek bolygónk felszínéhez. A geostacionárius műsorszóró műholdak viszont jóval nagyobb magasságban vannak, hogy a keringési idejük éppen 24 óra legyen, és kövessék a Föld forgását. (Így nem kell mozgatnunk a vevő antennát, hiszen a Földhöz képest mindig ugyanabban az irányban helyezkednek el.)

 

·   Föld-Hold méret- és távolságarányos makett

 

A Föld méretéhez képest a Holdnak nemcsak a mérete, hanem a távolsága is arányos (bolygónk átmérőjének harmincszorosa).

 

·   Föld-Nap méret- és távolságarányos makett

 

A „Nap” méretéhez képest (2 cm) arányos a „Föld” távolsága (2 m). Bolygónk jelzett mérete viszont ebben a kicsinyítésben épp hogy csak látható (0,2 mm).

 

A munkánkat segítő egyéb eszközök tekintetében az ellátottságunk átlagosnak mondható, amire feltétlenül szükségünk van, azt megoldjuk.

 

7. Karbantartás                      

 

A planetáriumi vetítőgép és a hozzá tartozó, alapáramköreit tekintve 25 éves vezérlőpult karbantartása (s ez utóbbi korszerűsítése) folyamatos.

Idén a belső tér (folyosó, iroda) tisztasági festésére és a 25 éves fotelok cseréjére is sort kerítettünk. (Noha korábban azt hangoztattam, hogy nem lehetünk egyszerre szépek és okosak, az évforduló ürügyén kezdünk egy kicsit szépülni is. J)

 

8. Gazdálkodás                       

 

A gazdasági munka intézményünkben részleges.

 

Az előző évihez képest idén is emeltünk árakat, de – erre nagyon ügyelünk –, a lehetőségek függvényében mindig oly módon, hogy bárki számára megfizethető legyen egy planetáriumi műsor. (Az egyik ár-rendező elv az, hogy a gyerek belépő a helyi járatú buszjegynél ne legyen olcsóbb – hiszen az azt eredményezhetné, hogy a korlátolt emberek azt hihetnék: ez a tevékenység értéktelen –, a másik, még fontosabb elv pedig az, hogy egy gyerek akár a zsebpénzéből is kifizethesse a jegyet, vagyis 1-2 gombóc fagyinál ne legyünk sokkal drágábbak.)

Az utcai távcsőbenézés természetesen eleve ingyenes.

A pedagógusok és pedagógusjelöltek – per definitionem: alanyi jogon, immáron 22 éve – díjtalanul látogathatják a planetáriumot. Ennek reklámértéke is van! (Sőt a műsoraink kikísérletezéséhez jó lehetőséget kínáló szomszédos Lánchíd Utcai Általános Iskola és a Lánchíd Utcai Óvoda csoportjai is, valamint egyéni elbírálás szerint, méltányossági alapon a rászoruló kisegítő iskolás csoportok ugyancsak díjtalanul, vagy kedvezményes áron vehetik igénybe szolgáltatásainkat.)

A családi jegy révén segítjük a nagy családokat is, ezt igen sokan igénybe vették.

Az elmúlt 25 év során a látogatottság szinte töretlen növekedését tapasztalhattuk. Igaz, most már sokszor (a hering módra túlzsúfolt kupolateremben) kétszer akkora létszámú közönségnek tartottunk előadásokat, mint amennyi az intézmény létesítésekor tervezett befogadóképesség, főleg az idei látogatottság-növekedésnek köszönhetően az éves bevételi tervünket már teljesítettük.

 

9. Egyéb            

 

A „Naprendszer-túra tortúra” programok – miután már az érdeklődők „bolygóközi idegenvezető” nélkül, önállóan is végigsétálhatnak a Naprendszer-szobrok mentén (hiszen a Tourinform Irodán bárki díjmentesen hozzájut magyar, angol, sőt újabban eszperantó nyelvű térképes tájékoztatóhoz), szintén rendkívül sikeresek voltak, beleértve reklámértéküket is – sokan elvitték messzire (külföldre is!) Kecskemét jó hírét. A tavaszi időszakban még az a csoda is megtörtént, hogy nem mindig pakolták az elárusító-bódékat a „Jupiter” elé…

 

E. Kovács  Zoltán

igazgató