Szakmai Értékelés
Kecskeméti Planetárium
2012.

 

1. Látogatottság, reklámlehetőségek

    Leggyakrabban gyerekek részére tartottunk különféle csillagászati-űrkutatási, ill. komplex természettudományos programokat, rendhagyó órákat. Csoportokat bármikor fogadtunk, nemcsak hétköznap, hanem hétvégeken is, bármilyen előre egyeztetett időpontban (ennek reklámértéke is van!). Azonban a tanév végi túlzsúfolt időszakban nyilvánvalóan az akkor idelátogató vidékieket kellett preferálnunk a kecskemétiekkel szemben. Többen éltek azzal a lehetőséggel, hogy április 30-ig fél áron jöhettek a helyi csoportok. (Mivel az iskolai kirándulások az utóbbi időben egyre későbbre tolódtak, kiterjesztettük a kedvezményes időszakot április közepéig.)
    Áprilisban nehezen indult az idei tavaszi dömping, a tanév végére viszont fölerősödött. Főként a régióból, ill. a környező megyékből érkeztek látogatók. Évek óta egyre több budapesti csoport is jön hozzánk.
    Nagy reklámot jelentettek a Múzeumok Éjszakája csillagászati programjai, továbbá a KIO-val történő együttműködés, valamint a megkezdődő 3-dimenziós vetítések.
    Állandó reklám lehetőség az is, hogy a Tourinform Irodán és a planetáriumban bárki díjmentesen hozzájut magyar, angol, sőt eszperantó nyelvű beléggel megspékelt térképes tájékoztatóhoz a Naprendszer-szobrokról.
    Országos reklámot biztosított a Pulispace Technologies Kft-vel való együttműködés során a Google Lunar X Prize nemzetközi versenyen induló magyar csapatban való részvételünk (holdszonda misszió).

2. Iskolai oktatást segítő tevékenység 

  a) Rendhagyó órák tartása
Főként a természeti földrajz (természetismeret) és fizika tárgykörébe tartozó témakörökhöz, (de más tantárgyakhoz is) kapcsolódó műsorokkal álltunk a pedagógusok és tanítványaik rendelkezésére. A legtöbb esetben komplex órákat tartottunk, azaz interdiszciplináris szemléletmódot valósítottunk meg. A fizikához kapcsolódóan egyes műsoraink utáni szifonpatronos demonstrációs rakétakísérleteink során a gázok természeti jelenségei és természetesen az űrkutatáshoz kapcsolódó rakétatechnika számtalan kérdése is fölmerült.
Folytattuk újabb rendhagyó óra jellegű műsorok didaktikai kikísérletezését, ezáltal is konkrét segítséget adva a pedagógusoknak, másrészt régi műsorainkat is tökéletesítettük. Még mindig tudtunk csiszolni a Csillagmese és a Csillagos évszakok műsorainkon is, amelyek pedig úgy tűnt, hogy már évekkel ezelőtt kikristályosodtak.
Hosszú évek óta egyre nagyobb az érdeklődés a kisiskolás és az óvodás műsoraink iránt, ez most is megmutatkozott.
   
  b) Pedagógiai fejlesztőmunka, képzés, továbbképzés
Tovább folytattuk tantárgy-pedagógiai, szakdidaktikai módszerek, szemléltető anyagok kifejlesztését, melyek a pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, fizikatanárok, földrajztanárok, sőt matematikatanárok) munkáját segítik.
Már tradíció, hogy a Kecskeméti Főiskola tanítóképzős hallgatói hivatalból látogatják intézményünket.
Pedagógus továbbképzéseket is tartottunk tantestületeknek.
  
  c) Tehetséggondozás
A planetáriumban a tehetséggondozásnak is nagy hagyományai vannak.
Ennek egyik színtere a csillagászati szakkör. A legtöbb foglalkozást Szűcs László tartotta – nagy sikerrel.
A Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvánnyal (MATEGYE) együttműködésben idén is folytattuk az ABAKUSZ folyóiratban a csillagászat rovatot.
A Városunk csillagai pályázatunknak köszönhetően fotó, film, média és képzőművészet szakköröket is beindítottunk.

3. Természettudományos ismeretterjesztés a planetáriumban

  a) Műsorok egyéni érdeklődőknek
Látogatottságunk domináns tényezői természetszerűleg az iskolás csoportok, ám fontos feladatunknak tartottuk, hogy a planetárium műsorain bárki egyénileg is részt vehessen. Annál is inkább, mert a spontán érdeklődők nyilvánvalóan mindig is leginkább Kecskemétről, ill. a város környékéről valók.
Az egyéni látogatók számára szombat délutánonként előbb gyerekeknek, aztán felnőtteknek tartottunk előadásokat (kivétel nélkül, minden szombaton).
A Múzeumok Éjszakája keretében a planetáriumban több mint ezren vettek részt. A Kutatók Éjszakáján hasonlóan nagy volt az érdeklődés.
Városi pályázatnak köszönhetően elkezdhettük 3-dimenziós műsorok fejlesztését. Ebben Gráner József volt segítségünkre, aki több 3D-s filmet is készített.
  
  b) Szakmai kiállítások a planetáriumban

• Időszaki kiállítás: a Pulispace csapattal közösen kiírt űrkutatási rajzpályázat nyertes alkotásaiból készített kiállítás.
• Állandó kiállítások (saját készítésű szemléltető eszközök):
  Arányos szemléltetések (ábra sorozat) Távolságarányosan – és ahol lehet, ugyanabban a léptékben (!) méretarányosan is –  bemutatjuk:
  – a közönséges űreszközök (űrhajók, űrállomások, űrrepülőgépek és a legtöbb mesterséges hold)
     keringési magasságát a Himalájához képest,
  – a geostacionárius műsorszóró műholdak pályamagasságát a Földhöz (és a többi űreszköz
     pályamagasságához) képest,
  – a Hold távolságát a Földhöz (és a geostacionárius műsorszóró műholdak pályamagasságához) képest,
  – a Föld-Hold távolságot és a belső bolygók pályáit a Nap méretéhez (és a bolygók távolságaihoz) képest,
  – a bolygópályák távolságarányait,
  – az üstökösmagok távolságait (és térbeli eloszlását), a Naprendszerben (Oort-felhő) a
     bolygórendszerhez képest,
  – a szomszédos csillag (? Centauri) távolságát a Naprendszerhez képest (az Oort-felhővel együtt),
  – a Naprendszer térbeli elhelyezkedését a Tejútrendszerben,
  – a Tejútrendszer térbeli elhelyezkedését a lokális galaxishalmazban,
  – a lokális galaxishalmaz és szomszédos halmazok térbeli elhelyezkedését, jelezvén azt is, amennyit
     ma a világból ismerünk.
• Bolygópályák arányos szemléltetése
  A bolygók aktuális Naprendszerbeli helyzetét szemlélteti egy mennyezeti tabló, ahol mellesleg a bolygópályák is helyesen és távolságarányosan látszanak. (Kis mágnesek segítségével mindig beállítjuk a pozíciókat abba a helyzetbe, ahogyan a térben vannak egymáshoz képest, aktuálisan.)
• Holdfázisok (világító makett – a Napot reflektor helyettesíti)
  Meggyőződhetünk róla, hogy félhold idején oldalról süt rá a Nap a Holdra, teliholdkor a Föld irányából, és amikor újhold van, akkor a Nap a Hold túlsó felét világítja meg.
• Napfogyatkozás (világító makett – a Napot reflektor helyettesíti)
  Látszik a „Hold” árnyéka a Föld makettjén, még a teljes-árnyék is (ahonnét teljes napfogyatkozás észlelhető.
• Holdfogyatkozás (világító makett – a Napot reflektor helyettesíti)
  Láthatjuk, hogy a Hold makettje elsötétült a „Föld” árnyékában. (Az is megfigyelhető, hogy némi fény ilyenkor is eljut a Holdra. Természetesen a modellen ez nem a Föld légkörében történő fénytörésnek, hanem a vitrin-üvegről visszatükröződő fénynek köszönhető.)
• Orion csillagkép fényesebb csillagainak térbeli elhelyezkedése (makett)
  A tárló oldalán benézhetünk egy lyukon – ott, a szemünknél van az egész Naprendszer. Látszik, hogy innét, a Föld irányából kirajzolódik a jellegzetes csillagkép. Elölről viszont azt is megfigyelhetjük, hogy egyik csillag közelebb van a Naprendszerhez, a másik messzebb. (Ugyanebben a tárlóban szemléltetjük azt is, hogy a Földről nézve az év folyamán, ahogy körbemegyünk a Nap körül, a Nappal ellentétes irányban mindig más állatövi csillagkép látszik. Érdemes belegondolni – az Orion makett példáján –, hogy egy csillagkép csillagai nem szorosan összetartozó fizikai rendszert alkotnak, ez csupán egy látszólagos terület az égen. Ezen belül mesefigurát képzelhetünk oda, sőt más népek mást találtak ki maguknak. Elgondolkodhatunk rajta, micsoda butaság az asztrológia, amit régen egyértelműen csillagjóslásnak neveztek, de a ma oly divatos jellemrajzok is éppúgy csak kitaláció.)
  Egyébként az Orion-modellnek egy hordozható változatát is elkészítettem.
• Űreszközök a Föld körül (makett)
  Rácsodálkozhatunk, hogy a közönséges űreszközök (űrhajók, űrállomások, űrrepülőgépek és a legtöbb mesterséges hold) milyen közel keringenek bolygónk felszínéhez. A geostacionárius műsorszóró műholdak viszont jóval nagyobb magasságban vannak, hogy a keringési idejük éppen 24 óra legyen, és kövessék a Föld forgását. (Így nem kell mozgatnunk a vevő antennát, hiszen a Földhöz képest mindig ugyanabban az irányban helyezkednek el.)
• Föld-Hold méret- és távolságarányos makett
  A Föld méretéhez képest a Holdnak nemcsak a mérete, hanem a távolsága is arányos (bolygónk átmérőjének harmincszorosa).
• Föld-Nap méret- és távolságarányos makett
  A „Nap” méretéhez képest (2 cm) arányos a „Föld” távolsága (2 m). Bolygónk jelzett mérete viszont ebben a kicsinyítésben épp hogy csak látható (0,2 mm).

  c) Távcsöves bemutatások
    Már a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán működtetjük a csillagvizsgálót, és amikor (első negyed környékén) a Hold a leglátványosabb volt, derült időben hétvégén – szombat, vasárnap, hogy másnap alhassanak a hétköznap dolgozó érdeklődők – este is tartottunk távcsöves bemutatókat, valamint a Nap bemutatásában is sokszor résztvettünk, továbbá csoportok fogadásában is.
    A Múzeumok Éjszakáján a csillagvizsgálóba is szerveztünk programot, ott Szűcs László kolléga tartott előadásokat, a Kutatók Éjszakáján pedig Balogh Gábor. A távcsöves bemutatásokban közreműködött Kriskó Dávid tanszéki demonstrátor. Az aszfaltcsillagászat program keretében idén ugyancsak megjelentünk a főtéren is, elsősorban Napot mutattunk be a PST-vel (Personal Solar Telescope).
  
  d) Amatőrcsillagászok segítése
    A Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportját továbbra is támogattuk szakmailag. (Ők is sokszor részt vettek a munkánkban, pl. a távcsöves bemutatások alkalmából jó néhány esetben.) Kecskeméti amatőrcsillagászokat pedig csillagászati könyvek, folyóiratok olvasásának a lehetőségével (házi könyvtár szolgáltatás: folyóirat-olvasás) segítettük.

4. Planetáriumon kívüli tevékenység

  a) „Naprendszer-túra tortúra” programok
A Naprendszer-szobrok mentén szervezett ismeretterjesztő sétára is sort kerítettünk több alkalommal, de számtalanszor végigjárták érdeklődők „bolygóközi idegenvezető” nélkül is.
  
  b) Más városi rendezvényekhez kapcsolódó főtéri programok
Kecskeméten a Vasút-park avatása, az Autómentes Nap, Advent és a Karácsonyt megelőző jótékony rendezvényeken – külső felkérésre – ugyancsak részt vettünk, ebben legtöbbször Balogh Gábor kolléga jeleskedett.
  
  c) Távcsöves bemutatások és ismeretterjesztő foglalkozások a városon kívül
Szűcs László Budapesten, a Lánchídon, a Jövő Hídja rendezvényen idén is részt vett, továbbá a nagyszénási csillagvizsgáló által szervezett megyei vetélkedő alkalmából (Nagyszénás-Rókavár) is tartott távcsöves bemutatót és játékos csillagászati foglalkozást.
Iskoláknak is adtunk kölcsön távcsövet, valamint a planetárium Meade távcsöve több, a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportja által szervezett csillagászati ismeretterjesztő rendezvényeken megyeszerte és az észlelőtáborban is jó szolgálatot tett.

5. Tudományos kutatás

Folytatódott a naptevékenység és földi hatásainak tanulmányozása, különös tekintettel a globális meteorológiai változásokra, illetve az időjárási frontokkal együtt járó légköri elektromágneses jelenségekre, elsősorban ez utóbbiakra súlyozva. A naptávcsővel történő észlelések (H-? a spektrumban, kevesebb, mint fél Angström hullámhossztartományban) is kiegészítő adatokat szolgáltatnak. Elkezdtünk egy kísérleti felmérést, melynek célja, hogy a humán adatokat összehasonlítsuk a természettudományos paraméterekkel.
A Nap kromoszférájában lezajló mágneses változások tüzetesebb vizsgálata céljából beindítottunk egy nagyszabású projektet, melynek keretében összehasonlítjuk az egyes jelenségek azon felvételeit, amelyek egész számú fordulatonként készültek. Noha a Napra differenciális rotáció jellemző, vagyis különböző heliografikus szélességeken nem ugyanakkora a forgásidő, mégis érdemes egybevetni a mostanában mintegy 27 naponként készült fotókat, amikor a korábban megfigyelhető jelenségek lényegében ugyanazon a helyen láthatók a napkorongon, majdnem pontosan ugyanabban a rálátásban, ahogy belenézünk csillagunk légkörébe, illetve a mágneses mezőbe, majdnem ugyanabból a szögből, mint 27 nappal előtte. Ezzel a módszerrel egyes mágneses jelenségek változásait több mint fél éven át nyomon követhetjük, ha nem is folyamatosan, de ezek az egymással kompatibilis módon összehasonlítható „pillanatképek” új információkat szolgáltathatnak.

6. Eszközellátottság, műszaki színvonal       

    Bár az engedélyezett létszám tekintetében kis intézménynek számítunk, feladataink jellegéből adódóan nálunk a technikai eszközöknek domináns szerepe kell, hogy legyen.
     
    A planetárium lelke, a több mint 40 éves ZKP-1 típusú planetáriumi vetítőgép (ami ugyan közel 18 évig a városháza pincéjében volt dobozba zárva, de már több mint negyed század éven át kiszolgálta az intézmény látogatóit), még működik, bár újabban egyre több probléma van vele. A házi készítésű vezérlőpult is gyakran javításra szorul, de még működőképes.
     
   A műsorainkban ezen kívül használunk számítógépet DVD-lejátszóval, videó projek-torral, továbbá CD-lejátszót, nagy ritkán még videó lejátszót (ezek műszaki színvonala jelenleg elfogadható), sőt régi video-CD lejátszót is. Ez utóbbihoz tartozó képlemezről már nem nyerünk igazán jó minőségű képet, mégis rendszeresen vetítjük, mert kiváló szakmai anyag az űrrepülőgépről, sőt élvezhető általa a rendelkezésünkre álló Dolby Surround hangtechnika (mint a multiplex mozikban).
Vannak diavetítőink is, noha a mai igényeknek már inkább a digitális technika felel meg, így ezeket csak ad hoc jellegű kiegészítő effektusok bevetésére használjuk.
A régi videó projektort elvileg már ki kellene selejtezni, mégsem tesszük, mert terveim vannak vele, amire még talán jó lesz, s ugyanez a helyzet a régi számítógépekkel is.
Számítógépek nemcsak a műsorainkat, hanem az irodai munkát is segítik – jelenleg elfogadható színvonalon. Az internet hozzáférés a modern kommunikáción túl (munkakapcsolatok!) a műsor-előkészítéshez, továbbá (esetenként) a műsorokban illusztrálás végett rendkívül fontos, ezen kívül a tudományos kutatáshoz elengedhetetlen. Ez utóbbi célra használt adatgyűjtő számítógép sajnos már végérvényesen elromlott.
A fizika tantárgyhoz kapcsolódó műsorainkban sokszor fontos szerepet játszanak kis értékű demonstrációs és dokumentatív eszközök is, melyek egy része (pl. a radioaktív sugárzásmérő készülék, vagy a légnyomást demonstráló eszköz) sajnos már – eredeti célját tekintve – használhatatlan. Saját készítésű a szifon-patronnal működő rakéta (Kecskemét-3), aminek – elődeihez (Kecskemét-1, -2) hasonlóan – már több ezer indítása volt.
     
   A planetárium egykori (Meniscus típusú) távcsöve, tartozékaival együtt – amikor még az intézmény odatartozott –, a TIT leltárában szerepelt és (ezért) szerepel mind a mai napig, ám a társulat megyei elnökségének határozata értelmében továbbra is mi használjuk. Elég régi (az is több mint 25 éves), de optikáját tekintve briliáns eszköz, nemhiába Zeiss gyártmány.
    A Soros Alapítvány jóvoltából és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete segítségének köszönhetően mégegy nagy távcső (Mead) fölött rendelkezünk, ami már számítógép vezérlésű, modern, fényerős műszer (noha optikailag nem olyan jó minőség, mint a Meniscus). Ez utóbbihoz már komoly CCD-kamera is van.
    A távcső telepítéséhez kiegészítő berendezés egy régi, elavult és pontatlan GPS, viszont tavaly a Csillag-ász Regionális Alapítvány bérleti díjából tudtunk vásárolni egy olyan Nap-távcső berendezést is (PST) H-? szűrővel rendelkezik, s így a protuberanciákat is láthatóvá teszi.
     
    Színes fénymásolónk nincs, pedig a szakmai munkához (kiállítási anyagok, szemléltető eszközök, tablók készítése) nagyon kellene.
    Végre elkezdhettük a régóta tervezett háromdimenziós (3D) vetítéseket. Eleinte polarizációs technikával, de a nyár elején meg tudtuk venni a tervezett szemüvegeket is. (Sajnos közben az egyik projektor meghibásodott, ami jelentős időbeli kiesést okozott, de év végére összeállt minden.)

7. Gazdálkodás       

   A gazdasági munka intézményünkben részleges. A planetárium, mint önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladataiért 2010-től már a KIO felelős. Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki a gazdasági munka terén is a két intézmény között.
    Arra mindig nagyon ügyelünk, hogy műsoraink bárki számára megfizethetők legyenek. (Az egyik árrendező elv az, hogy a gyerek belépő a helyi járatú buszjegynél ne legyen olcsóbb – hiszen az azt eredményezhetné, hogy a korlátolt emberek azt hihetnék: ez a tevékenység értéktelen –, a másik, még fontosabb elv pedig az, hogy egy gyerek akár a zsebpénzéből is kifizethesse a jegyet, vagyis 1-2 gombóc fagyinál ne legyünk sokkal drágábbak.)
    Az utcai távcsőbenézés természetesen eleve ingyenes.
   A pedagógusok és pedagógusjelöltek – per definitionem: alanyi jogon, immáron 24 éve – díjtalanul látogathatják a planetáriumot. Ennek reklámértéke is van! (Sőt a műsoraink kikísérletezéséhez jó lehetőséget kínáló szomszédos Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola csoportjai is, valamint egyéni elbírálás szerint, méltányossági alapon a rászoruló kisegítő iskolás csoportok ugyancsak díjtalanul, vagy kedvezményes áron vehetik igénybe szolgáltatásainkat.)
    A családi jegy révén segítjük a nagy családokat is, ezt igen sokan igénybe vették.
   Az első hónapokban nem tudtuk a köztartozásokat kiegyenlíteni, a borotva élén táncoltunk mindaddig, amíg a tavaszi kiránduló időszak meg nem hozta a bevételeket. A bevételeink eloszlása természetszerűleg egyenetlen, s ez folyamatosan gondot okoz. Az intézmény fő bevételi forrását a tavaszi, tanév végi kiránduló csoportok jelentik. Ugyanakkor a fűtési idény gáz számláit az év első hónapjaiban kellene kiegyenlíteni. Miután az önkormányzati finanszírozás minden hónapban ugyanakkora, ez az év első hónapjaiban jóformán csak a fizetésekre elég. A saját bevételünkből a számlák zömét csak a kiránduló dömping révén, vagyis nagy késéssel, a hátralék miatt kamatterheléssel vagyunk kénytelenek kiegyenlíteni. Mindent megteszünk azért, hogy a téli hónapokban is több bevételünk legyen, de a látogatottságot egyenletessé tenni nem lehet. Éppen ezért meggondolandó, hogy a finanszírozást lehetne-e ezen periodikusan ismétlődő egyenetlenségekhez közelíteni.
   
 
 
        E. Kovács  Zoltán 
             igazgató
   
   
   
    Kelt: Kecskemét. 2013. január 15.